|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.12. 15:33 - |
Én azt gondolom, hogy ha a tárnoki iskolában a 7.- 8. osztályosok megkapnák a feladatot, hogy a fenti szempontok szerint gyűjtsék össze a település jellemzőit, akkor legalább ilyenminőségű tanulmány készülne belőle.
Ez nagyon felszínes. Ráadásul úgy érzem, hogy az elemzést készítőjének, mintha finoman vezették volna a ceruzáját. Van benne néhány elem, ami, mint stratégiai kérdés többször megjelenik. Pl: -Az őslakosság és a betelepülők ellentéte. Hogy ki számít ősnek és ki betelepülőnek, erre nem tér ki. De arra sem tér ki, hogy pártoskodó, megosztó erők hathatós hataloméhsége milyen mentális rombolást végzett a település életében. Továbbá arra sem tér ki, hogy az ellentétek egyik fő oka, hogy vannak a nincstelenek, és vannak a modernkori földbirtokosok, aki kezükben tartják a település egész jövőjét. Hiszen fejleszteni, csak az ő extraprofitjukon keresztül lehetne.
Ez véleményem szerint olyan, mint a szicíliai maffia. Benne vannak a vezetésben, ők irányítanak, ők határozzák meg az egész település jövőképét. Persze igazi arcukat a jog és a demokrácia lelkesen lengetett zászlaja mögé bújtatják.
Továbbá a tanulmány nem számol a település humán erőforrásával. Az itt élők tudásával. A különböző területen dolgozó szakemberekkel, mesterekkel, kereskedőkkel, szolgáltatókkal, oktatókkal, mérnökökkel, a közigazgatásban dolgozókkal, alkotó és előadóművészekkel, és még sorolhatnám, vagyis avval a közös tudással, amit a jövő érdekében hasznosítani lehetne.
Továbbá nem számol, azokkal a rejtett erőforrásokkal, amelyek különleges, egyedi és piac-képes lehetőségeket kínálnának a település fejlesztésében.
Egyszóval, ha befektető lennék, és ezt olvasnám, egy fillért nem áldoznék új beruházásra.
Túl sok a belső ellentét, a feszültség, a döntésképtelenség. Nincs belső, szervező erő, nincs összefogás, közös érdek. Nincs hiteles, hosszabb távon is megbízható vezető, aki a közösség bizalmát élvezi, és aki bízik a közösségben. |
Én azt gondolom, hogy ha a tárnoki iskolában a 7.- 8. osztályosok megkapnák a feladatot, hogy a fenti szempontok szerint gyűjtsék össze a település jellemzőit, akkor legalább ilyenminőségű tanulmány készülne belőle.
Ez nagyon felszínes. Ráadásul úgy érzem, hogy az elemzést készítőjének, mintha finoman vezették volna a ceruzáját. Van benne néhány elem, ami, mint stratégiai kérdés többször megjelenik. Pl: -Az őslakosság és a betelepülők ellentéte. Hogy ki számít ősnek és ki betelepülőnek, erre nem tér ki. De arra sem tér ki, hogy pártoskodó, megosztó erők hathatós hataloméhsége milyen mentális rombolást végzett a település életében. Továbbá arra sem tér ki, hogy az ellentétek egyik fő oka, hogy vannak a nincstelenek, és vannak a modernkori földbirtokosok, aki kezükben tartják a település egész jövőjét. Hiszen fejleszteni, csak az ő extraprofitjukon keresztül lehetne.
Ez véleményem szerint olyan, mint a szicíliai maffia. Benne vannak a vezetésben, ők irányítanak, ők határozzák meg az egész település jövőképét. Persze igazi arcukat a jog és a demokrácia lelkesen lengetett zászlaja mögé bújtatják.
Továbbá a tanulmány nem számol a település humán erőforrásával. Az itt élők tudásával. A különböző területen dolgozó szakemberekkel, mesterekkel, kereskedőkkel, szolgáltatókkal, oktatókkal, mérnökökkel, a közigazgatásban dolgozókkal, alkotó és előadóművészekkel, és még sorolhatnám, vagyis avval a közös tudással, amit a jövő érdekében hasznosítani lehetne.
Továbbá nem számol, azokkal a rejtett erőforrásokkal, amelyek különleges, egyedi és piac-képes lehetőségeket kínálnának a település fejlesztésében.
Egyszóval, ha befektető lennék, és ezt olvasnám, egy fillért nem áldoznék új beruházásra.
Túl sok a belső ellentét, a feszültség, a döntésképtelenség. Nincs belső, szervező erő, nincs összefogás, közös érdek. Nincs hiteles, hosszabb távon is megbízható vezető, aki a közösség bizalmát élvezi, és aki bízik a közösségben. |
[1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
