Virágzó Tárnokért Egyesület
Virágzó Tárnokért Egyesület
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
vélemények
Fórumok : vélemények : csomópont és elkerülő út Fórumok: 
Témaindító hozzászólás
tarnokiforum

2007.11.27. 09:39 -

Visszatekintés

 

Az M7-es autópálya tárnoki csomópontja

 

Az utóbbi két évben folytonosan visszatérő téma volt, elsősorban a község néhány jelenlegi képviselője részéről az M7-es autópálya 2000-ben átadott pusztazámori lehajtója és a tervezett elkerülő út. Gyakran támadták és támadják ma is az előző testületet valótlan, féligazságokon alapuló kijelentésekkel. Folyamatosan ismételgetik, hogy a „csonka” lehajtóért és az elkerülő út hiánya miatt a régi vezetést terheli a felelősség, mert nem akarták e létesítményeket, „megtorpedózták” őket. Az igazságot már többször leírtuk, de vagy nem értették, vagy ha igen, akkor nem vették tudomásul.  Ez indított arra, hogy felelevenítsem a történetet a rendelkezé­semre álló hiteles dokumentumok alap­ján. 

Egy közlekedési csomópont meg­épülése, mint mindenütt az országban, mindig sok vitát vált ki, hiszen jelentős érdekek fűződnek mind helyének, mind pedig a hozzá csatlakozó bekötő utak nyomvonalának kialakításához. Így történt ez nálunk, Tárnokon is.

Egyik oldalon álltak a földek tulaj­donosai, akik komoly bevételhez jutottak, a kereskedők és vállalkozók, akik szintén jelentős ha­sznot reméltek, valamint a mindig legrövidebb utat választó autósok; másik oldalon pedig a lakosság azon ré­sze, amely ebből nem, vagy alig részesült, viszont el kellett viselnie az ebből faka­dó környezeti ártalmakat.

A tárnoki csomópont és lehajtója az 1997 júniusában elfogadott tervek szerint épült meg úgy, ahogyan azt az akkori képviselő-­testület jóváhagyta. Az ott lakók védelmére mi már csupán forgalom­korlátozásokat tudtunk foganatosítani.

A csomópont kialakítása a tárnoki lakosság régi vágya volt. Az M7-es autópálya léte­sítésekor akkori vezetőink nem éltek megépítésének kínálkozó lehetőségével, pedig egy ilyen jelentős közúti létesít­mény megteremti a kapcsolatot a külvi­lággal, és a község részére is távlatokat teremt. Ezt így értékeltük az 1998-as választások előtt is, de megfogalmaztuk, hogy a csomópont a környezetvédelem és a falu nyugalma szempontjából a leg­rosszabb helyre kerül. Most ezért szenvednek a Halász utcaiak és a Dózsa György úti lakók. A jelenlegi bajok forrása az autópálya lehajtó helyének felelőtlen, egyéni érdekek által vezérelt kiválasztása.  

Tudott dolog, hogy a csomópont he­lyére vonatkozólag 1992 óta több helyszínre készült tanulmány, így a jelenlegin kívül: a Sóskúti út és az M7-es kereszteződésébe, közvetlenül rákap­csolva a Sóskúti útra (ezt tartottuk volna a legelőnyösebbnek), az M7-es autópálya Friedl-tanya mögötti szakaszára, de jó megoldás le­hetett volna az is, ha mintegy 500-600 méterrel Martonvásár irányába eltolva épült volna meg. Bármelyik változat mentesít­hette volna a falut a rázúduló forgalom­tól, de az utóbbi lehetőség, a csomópont nyugatabbra helyezése a mainál ol­csóbb, a távlati közútfejlesztési kapcso­latok megteremtését is jobban szolgáló megoldás lehetett volna, hiszen Anasz­tázia és Elvira-major területei mögött gond nélkül rá lehetett volna fűzni a 6-os útvonalra. Talán egyik esetben sem lett volna szükség a mezőgazdasági forgal­mat zavartalanul biztosító, az M7-est átívelő régi híd le­bontására, és egy új híd felépítésére néhány méterrel Budapest felé. Ezt óriási pazarlásnak tartjuk! 

Miután a Tárnokhír 1996. decemberi számában ismertetésre került a csomópont végleges helye és megközelítése a Halász utcán át, a környék la­kói jogos tiltakozásuknak adtak han­got, mind a tárnoki önkormányzat, mind pedig később a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) felé. Tiltakozásuk jogos és megalapozott volt, a több mint tíz évvel ezelőtt megjövendölt hatásait sajnos ma a bőrünkön érezzük:

 

A Halász utca idős, alap nélküli házaira (amelyekből a községi településfej­lesztési terv néhányat helyi védelem­re kijelölt) beláthatatlan következ­ményekkel járhat az út megépítése 

Lényeges zaj és személygépkocsi ki­pufogógáz kibocsátásának emelke­dése várható.

A tervezett út Százhalombatta és Érd egy részének irányába ismeret­len mértékű átmenő forgalmat ger­jeszt.

A Halász utca, Dózsa György út vo­nalában parcellázott telektulajdono­sok az ingatlanok megvásárlásának időpontjában nem számolhattak az akkor csendes utcák forgalmassá vá­lásával.

A jövendő út zavarja a gyalogos és kerékpáros temetői forgalmat.

A szomszédos Ausztria a példa rá, hogy az ilyen típusú, közvetlenül a la­kótelepülésbe irányuló utak beveze­tését miként kerülik el.

A jelenlegi Halász utcát teljes talaj­csere után új, szilárd burkolattal lé­nyegesen megszélesítve kell megépí­teni.

A KHVM a lakosok tiltakozásával egyetértett, amelyet az önkormányzat és a lakosok felé is jelzett. A lakosok megnyugtatására az önkormányzat megbízta a Tetthely Kft.-t a Dózsa György úttal párhuzamo­san futó 8104. jelű önkormányzati elke­rülő út megtervezésével, amely az újon­nan kialakított telkek és a Hétszínvirág Óvoda mö­gött, mintegy 120 m-re húzódott volna. Ez az út első lépcsőben 2 nyomsávos, a későbbiek folyamán pedig 2x2 sávos lett volna, tehát jelentős át­menő forgalomra tervezték!

Az 1998. október 5-i tárgyalás jegy­zőkönyvéből kiderült, hogy az elkerülő út megvalósítása műszakilag nem volt problémamentes:

A tervezett új út csatlakozása a 7-es elsőrendű főútra a jelenlegi Dózsa Gy. úti csatlakozástól mintegy 140 m-re, az Elvirai bekötőúttóI pedig mintegy 380 m-re esett volna, amely baleseti veszély miatt megengedhe­tetlen. (Az ajánlott távolság 900-1000 m.) A gondot fokozta, hogy Érd felé a 7-es úton van egy bukkanó, amely még önmagában is baleseti forrás.

Problémát jelentett az út továbbépítése a 6. sz. főút felé, mivel az Elvira-ma­jori kísérleti telep az ország gyü­mölcstermesztésének legfontosabb kutató és genetikai bázisa, és ahhoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium sem járult hozzá, hogy azt egy ilyen út átvezetése tönkrete­gye .

Nem volt elfogadható megoldás a Dózsa György út becsatlakoztatására sem.

A fentiek figyelembevételével az út megépítése csupán a Marton utca vonaláig volt problémamentes, folytatásá­hoz pedig további egyeztetésekre lett volna szükség. Végeredményben az út soha nem jutott el az engedélyezettségig, tehát a megvalósíthatóság lehetséges állapotáig sem.

Az 1998-as választások után dr. Bánovics Ist­ván és dr. Boncz Jenő képviselőtársaim­maI hivatalos meghallgatáson kértük a KHVM illetékeseit, vizsgálják meg, van-e lehetőség arra, hogy egyrészt a csomópont tolódjon el Martonvásár felé, másrészt pedig a 8104. jelű elkerü­lő út tárnoki oldalon megvalósuló része kerüljön a Zámori-patakon túlra. Bár a csomópont ta­nulmányterve a fentebb említett több változatban elké­szült, áthelyezésére a már megkötött szerződések és a Főváros egyre súlyosbodó szemétgondjainak sürgető megoldása miatt nem kerülhetett sor. Az elkerülő út újratervezésére pedig egy későbbi időpontban, a reális megvaló­sulás, a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében javasoltak visszatérni.

Külön történet az elkerülő út (8104. j) finanszírozásának kérdése. Te­kintettel arra, hogy az út megépítése so­rán több egyszerű csomópont létesítésére, egy vasúti felüljáróra, esetleg egy körforgalom, valamint egy Zámori-patakon átívelő híd kialakításá­ra került volna sor, költségét az 1998-as árakon számolva a tervezők 1,2-1,4 milliárd Ft-ra becsülték, amelybe még nem is kalkulálták bele az út által igény­be vett földek kisajátításának költségét.

A Főváros képviselői világosan kifej­tették, hogy az elkerülő út költségét nem vállalták, és ahhoz az akkori helyzet­ben még hozzájárulni sem tudtak, hi­szen egyetlen céljuk a pusztazámori hul­ladéklerakó megközelítése volt. Ezt az állás­pontot Vajda Pál alpolgármester úr sze­mélyes tárgyalásunk során később is megerősítette.

Hasonló volt a KHVM állásfoglalása is. Idézem: „Tekintettel arra, hogy a hul­ladéklerakó- hely közúti megközelítését a Főváros a közeljövőben megvalósítani kívánja az M7-es csomópontján keresz­tül, és kizárólag ennek a célnak vállalja a finanszírozását, ezért a távlati közútfej­lesztési elgondolások nem kapcsolha­tók össze ezzel a beruházással. A 8104. j út új nyomvonalon történő megvalósí­tását a csomópont építésével egyidejű­leg nem támogatjuk, annak pénzügyi fe­dezetét jelenleg nem áll módunkban biztosítani" (Hóvölgyi L. KHVM 1997. május 08.)

Később, az M7-es autópálya terve­zett felújításának költségei során kalku­láltak ugyan a 8104. j elkerülő út megépítésé­vel, de a magas többletköltség miatt a többi, mintegy 83 db, az M7-es Buda­pest–Siófok közötti szakaszon jelentke­ző kiegészítő kisebb-nagyobb útépítési igénnyel együtt elvetették, és végül a ki­írt pályázatot is érvénytelennek minősí­tették a túlzottan magas költségek mi­att. Később a pénzügyi fedezet hiánya csak a szorosan vett autópálya felújítását tette lehetővé.

Ekkor már világossá vált, hogy a cso­mópontról a lehajtás Tárnok irányába csak a Halász József utcán, esetleg az Ulicska utcán át lesz lehetséges. Ezt igazolja az az összefoglaló önkormány­zati nyilatkozat is, mely 1998. szeptem­ber 24-én kelt: „A tárnoki önkormány­zat akkor járul hozzá a részleges csomó­pont építéséhez, ha a teljes csomópont engedélyezési terve készül el, valamint Budapest felé és Budapest felől a le- és felhajtást az ideiglenesen megépített út­szakaszról a település lakossága igény­be veheti. Az ideiglenes útszakasz a Ha­lász József utca folytatása ... "

Tekintettel a korábban említett, in­dulatoktól nem mentes folyamatos vitákra, kértem a KHVM tájékoztatását a 8104. jelű út tárnoki elkerülő út finanszírozásának történetével, lehetőségével kapcsolatban. A válaszlevelet szó szerint ismertetem:

 

Tisztelt Polgármester Úr!

Érdeklődésére a 8104.jelű út tárnoki elkerülő szakaszának 1997-98-ban ki­alakított elképzeléseiről a következőkben tájékoztatom.

Az M7 autópályáról a pusztazámori hulladéklerakóhoz vezető csomópont ter­vezésével egyidejűleg kézenfekvő módon merült fel a gondolat, hogy a csomópont adjon kapcsolatot az autópályára a térség települései számára is. További kézenfekvő gondolat, hogy ez a térségi úthálózat szem­pontjából úgy oldható meg legelőnyöseb­ben, ha egyúttal megépül Tárnok elkerülé­se is a 7 sz. főútig. Ez volt az oka, hogy a 2119/1997. (V. 14) Korm. határozat megje­lenése után az autópálya felújításának programját úgy igyekeztünk összeállítani, hogy abban– járulékos beruházásként – a tárnoki elkerülés is helyet kapjon. Ennek konkrét pénzügyi fedezete azonban nem volt. A 2119/1997. (V. 14.) Korm. határozat az M7 autópálya felújításának első ütemé­re, az 1998-2000. évekre, 9,1 milliárd fo­rintot biztosított, ami a teljes bekerülési költségnek maximum 1/3 részét fedezte volna. A további költségekre vonatkozóan 1999. évben kellett a kormány részére előter­jesztést készíteni. Ez volt az oka, hogy 1998. március 12-én a FKF Rt. székházában tartott megbeszélésen, a KHVM csu­pán az elkerülő út 1 + 500–2+060 km sza­kaszának megépítését helyezte kilátásba a csomópont megépítéséhez csatlakozva. (Vagyis a bányaút és a csomópont közötti, szűz terepen vezető szakaszét.) Az M7 au­tópálya felújításának éppen a műszaki tar­talom terjedelme és a fedezetbiztosítás ne­hézségei miatt bekövetkezett késedelme azonban átmenetileg ezt a lehetőséget is szertefoszlatta.

A rákötő útszakasz tervei a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. megrendelésére időközben elkészültek. A terv – felhasznál­va a bányaút területét –1,7 km teljesen új utat tartalmaz 1 híddal és 2 csomóponttal. Költsége 1999. évi áron mintegy 800 millió forintra becsülhető.

Az ismertetett körülmények miatt a tár­ca pénzügyi terveiben ez az új út még nem kapott helyet. A közeljövőben azonban folytatjuk az egyeztető tárgyalásokat, hogy mind műszakilag, mind finanszírozás te­kintetében valamennyi érintett fél számára kielégítő megoldást találjunk.

 

Udvözlettel:

Molnár László Aurél

főosztályvezető

 

 

Mindent elkövettünk annak érdeké­ben, hogy megépüljön az az útsza­kasz, amely az M7-es autópályát a sóskú­ti oldalról, a felújításra kerülő bánya­úton közelíti meg. 

2006 őszétől használjuk, 1 hidat és két körforgalmú csomópontot foglal magába. A beruházás eredményeképpen jelentős forgalomcsökkenést reméltünk a Halász utcában és a Dózsa György úton. Évek óta vártunk erre!

Írásom azzal folytatom, amivel kezd­tem. A csomópont, a lakosság nyu­galma és a környezetvédelem szem­pontjából nagyon rossz helyre került. 5 év alatt módunkban volt megta­pasztalni, mit is jelent szűk utcáinkon az átmenő forgalom. Szenvedtünk az építkezés idején, pedig csak a tárnoki oldal építéséhez szükséges anyag szállí­tását engedélyezte a hivatal útjainkon, de szenvedünk most is a személygépkocsik reggeli és délutáni áradatától és a teherforgalomtól. Nem volt és ma sincs az a tábla vagy rendőri erő, amely a nagy súlyú szállító járműveket az általunk ki­jelölt útra tudná terelni.

Állandóan foglalkoztatott az a kérdés, hogy hogyan oldhatnánk meg a fent említett problé­mákkal meg­örökölt helyzetet. Sajnos nem tudtunk mindenki számára elfogadható módon intézked­ni, hiszen az egyre nagyobb többségben levő autós társadalom a feljárót hasz­nálni akarja, különösen a közeljövőben, ha beindul Érden a Vadlúd utca csator­názása.

A tárnoki leágazáshoz 3 tonna súly­korlátozást és sebességkorlátozást kértünk azért, hogy megakadályoz­zuk a nagy teherforgalmat. Ez az in­tézkedés csak a személygépkocsi és a kisteherautó forgalmat engedélyezi.

Az M7-es autópályán tudatosan nem jeleztük Tárnok település útirányát azért, hogy csökkentsük az átmenő forgalmat.

Lehetőségünk van, akár korlátlan időtartamra is, a Tárnokra jövő gép­járműforgalom teljes megtiltására (pl. búcsú vagy egyéb falusi rendezvény idején.)

Nem engedtük meg, hogy a kör­nyező települések szemétszállító te­herautói településünkön keresztül járjanak a pusztazámori hulladékle­rakóhoz.

Rábírtuk a Fővárost, hogy a megrongált Halász József és Ulicska utcát tegye rendbe, majd borítsa le aszfaltburkolattal.

Településünk újonnan elkészített szerkezeti tervében a majdan megépülő 8104 j. út helye a Zámori-patak túloldalára került. 

A csomópont- és útépítés vonat­kozásában megemlítem a nagyobb tapasztalatokkal bíró Ausztriát. Többen meg­tettük az utat a Hegyeshalom–Bécs kö­zötti kitűnő autópályán, amelynek nyom­vonalát a tervezők és építtetők közel tíz éven át egyeztették a lakossággal. Lát­hatjuk, hogy a vita eredményeként az út, de lehajtói is, messze elkerülik a települése­ket, nem gondolva arra a néhány keres­kedőre, akiknek korábban óriási üzlet volt a bevásárló turizmus.

Dr. Gergely István

 

 

tarnokiforum Előzmény | 2007.11.27. 09:39 - #1

Visszatekintés

 

Az M7-es autópálya tárnoki csomópontja

 

Az utóbbi két évben folytonosan visszatérő téma volt, elsősorban a község néhány jelenlegi képviselője részéről az M7-es autópálya 2000-ben átadott pusztazámori lehajtója és a tervezett elkerülő út. Gyakran támadták és támadják ma is az előző testületet valótlan, féligazságokon alapuló kijelentésekkel. Folyamatosan ismételgetik, hogy a „csonka” lehajtóért és az elkerülő út hiánya miatt a régi vezetést terheli a felelősség, mert nem akarták e létesítményeket, „megtorpedózták” őket. Az igazságot már többször leírtuk, de vagy nem értették, vagy ha igen, akkor nem vették tudomásul.  Ez indított arra, hogy felelevenítsem a történetet a rendelkezé­semre álló hiteles dokumentumok alap­ján. 

Egy közlekedési csomópont meg­épülése, mint mindenütt az országban, mindig sok vitát vált ki, hiszen jelentős érdekek fűződnek mind helyének, mind pedig a hozzá csatlakozó bekötő utak nyomvonalának kialakításához. Így történt ez nálunk, Tárnokon is.

Egyik oldalon álltak a földek tulaj­donosai, akik komoly bevételhez jutottak, a kereskedők és vállalkozók, akik szintén jelentős ha­sznot reméltek, valamint a mindig legrövidebb utat választó autósok; másik oldalon pedig a lakosság azon ré­sze, amely ebből nem, vagy alig részesült, viszont el kellett viselnie az ebből faka­dó környezeti ártalmakat.

A tárnoki csomópont és lehajtója az 1997 júniusában elfogadott tervek szerint épült meg úgy, ahogyan azt az akkori képviselő-­testület jóváhagyta. Az ott lakók védelmére mi már csupán forgalom­korlátozásokat tudtunk foganatosítani.

A csomópont kialakítása a tárnoki lakosság régi vágya volt. Az M7-es autópálya léte­sítésekor akkori vezetőink nem éltek megépítésének kínálkozó lehetőségével, pedig egy ilyen jelentős közúti létesít­mény megteremti a kapcsolatot a külvi­lággal, és a község részére is távlatokat teremt. Ezt így értékeltük az 1998-as választások előtt is, de megfogalmaztuk, hogy a csomópont a környezetvédelem és a falu nyugalma szempontjából a leg­rosszabb helyre kerül. Most ezért szenvednek a Halász utcaiak és a Dózsa György úti lakók. A jelenlegi bajok forrása az autópálya lehajtó helyének felelőtlen, egyéni érdekek által vezérelt kiválasztása.  

Tudott dolog, hogy a csomópont he­lyére vonatkozólag 1992 óta több helyszínre készült tanulmány, így a jelenlegin kívül: a Sóskúti út és az M7-es kereszteződésébe, közvetlenül rákap­csolva a Sóskúti útra (ezt tartottuk volna a legelőnyösebbnek), az M7-es autópálya Friedl-tanya mögötti szakaszára, de jó megoldás le­hetett volna az is, ha mintegy 500-600 méterrel Martonvásár irányába eltolva épült volna meg. Bármelyik változat mentesít­hette volna a falut a rázúduló forgalom­tól, de az utóbbi lehetőség, a csomópont nyugatabbra helyezése a mainál ol­csóbb, a távlati közútfejlesztési kapcso­latok megteremtését is jobban szolgáló megoldás lehetett volna, hiszen Anasz­tázia és Elvira-major területei mögött gond nélkül rá lehetett volna fűzni a 6-os útvonalra. Talán egyik esetben sem lett volna szükség a mezőgazdasági forgal­mat zavartalanul biztosító, az M7-est átívelő régi híd le­bontására, és egy új híd felépítésére néhány méterrel Budapest felé. Ezt óriási pazarlásnak tartjuk! 

Miután a Tárnokhír 1996. decemberi számában ismertetésre került a csomópont végleges helye és megközelítése a Halász utcán át, a környék la­kói jogos tiltakozásuknak adtak han­got, mind a tárnoki önkormányzat, mind pedig később a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) felé. Tiltakozásuk jogos és megalapozott volt, a több mint tíz évvel ezelőtt megjövendölt hatásait sajnos ma a bőrünkön érezzük:

 

A Halász utca idős, alap nélküli házaira (amelyekből a községi településfej­lesztési terv néhányat helyi védelem­re kijelölt) beláthatatlan következ­ményekkel járhat az út megépítése 

Lényeges zaj és személygépkocsi ki­pufogógáz kibocsátásának emelke­dése várható.

A tervezett út Százhalombatta és Érd egy részének irányába ismeret­len mértékű átmenő forgalmat ger­jeszt.

A Halász utca, Dózsa György út vo­nalában parcellázott telektulajdono­sok az ingatlanok megvásárlásának időpontjában nem számolhattak az akkor csendes utcák forgalmassá vá­lásával.

A jövendő út zavarja a gyalogos és kerékpáros temetői forgalmat.

A szomszédos Ausztria a példa rá, hogy az ilyen típusú, közvetlenül a la­kótelepülésbe irányuló utak beveze­tését miként kerülik el.

A jelenlegi Halász utcát teljes talaj­csere után új, szilárd burkolattal lé­nyegesen megszélesítve kell megépí­teni.

A KHVM a lakosok tiltakozásával egyetértett, amelyet az önkormányzat és a lakosok felé is jelzett. A lakosok megnyugtatására az önkormányzat megbízta a Tetthely Kft.-t a Dózsa György úttal párhuzamo­san futó 8104. jelű önkormányzati elke­rülő út megtervezésével, amely az újon­nan kialakított telkek és a Hétszínvirág Óvoda mö­gött, mintegy 120 m-re húzódott volna. Ez az út első lépcsőben 2 nyomsávos, a későbbiek folyamán pedig 2x2 sávos lett volna, tehát jelentős át­menő forgalomra tervezték!

Az 1998. október 5-i tárgyalás jegy­zőkönyvéből kiderült, hogy az elkerülő út megvalósítása műszakilag nem volt problémamentes:

A tervezett új út csatlakozása a 7-es elsőrendű főútra a jelenlegi Dózsa Gy. úti csatlakozástól mintegy 140 m-re, az Elvirai bekötőúttóI pedig mintegy 380 m-re esett volna, amely baleseti veszély miatt megengedhe­tetlen. (Az ajánlott távolság 900-1000 m.) A gondot fokozta, hogy Érd felé a 7-es úton van egy bukkanó, amely még önmagában is baleseti forrás.

Problémát jelentett az út továbbépítése a 6. sz. főút felé, mivel az Elvira-ma­jori kísérleti telep az ország gyü­mölcstermesztésének legfontosabb kutató és genetikai bázisa, és ahhoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium sem járult hozzá, hogy azt egy ilyen út átvezetése tönkrete­gye .

Nem volt elfogadható megoldás a Dózsa György út becsatlakoztatására sem.

A fentiek figyelembevételével az út megépítése csupán a Marton utca vonaláig volt problémamentes, folytatásá­hoz pedig további egyeztetésekre lett volna szükség. Végeredményben az út soha nem jutott el az engedélyezettségig, tehát a megvalósíthatóság lehetséges állapotáig sem.

Az 1998-as választások után dr. Bánovics Ist­ván és dr. Boncz Jenő képviselőtársaim­maI hivatalos meghallgatáson kértük a KHVM illetékeseit, vizsgálják meg, van-e lehetőség arra, hogy egyrészt a csomópont tolódjon el Martonvásár felé, másrészt pedig a 8104. jelű elkerü­lő út tárnoki oldalon megvalósuló része kerüljön a Zámori-patakon túlra. Bár a csomópont ta­nulmányterve a fentebb említett több változatban elké­szült, áthelyezésére a már megkötött szerződések és a Főváros egyre súlyosbodó szemétgondjainak sürgető megoldása miatt nem kerülhetett sor. Az elkerülő út újratervezésére pedig egy későbbi időpontban, a reális megvaló­sulás, a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében javasoltak visszatérni.

Külön történet az elkerülő út (8104. j) finanszírozásának kérdése. Te­kintettel arra, hogy az út megépítése so­rán több egyszerű csomópont létesítésére, egy vasúti felüljáróra, esetleg egy körforgalom, valamint egy Zámori-patakon átívelő híd kialakításá­ra került volna sor, költségét az 1998-as árakon számolva a tervezők 1,2-1,4 milliárd Ft-ra becsülték, amelybe még nem is kalkulálták bele az út által igény­be vett földek kisajátításának költségét.

A Főváros képviselői világosan kifej­tették, hogy az elkerülő út költségét nem vállalták, és ahhoz az akkori helyzet­ben még hozzájárulni sem tudtak, hi­szen egyetlen céljuk a pusztazámori hul­ladéklerakó megközelítése volt. Ezt az állás­pontot Vajda Pál alpolgármester úr sze­mélyes tárgyalásunk során később is megerősítette.

Hasonló volt a KHVM állásfoglalása is. Idézem: „Tekintettel arra, hogy a hul­ladéklerakó- hely közúti megközelítését a Főváros a közeljövőben megvalósítani kívánja az M7-es csomópontján keresz­tül, és kizárólag ennek a célnak vállalja a finanszírozását, ezért a távlati közútfej­lesztési elgondolások nem kapcsolha­tók össze ezzel a beruházással. A 8104. j út új nyomvonalon történő megvalósí­tását a csomópont építésével egyidejű­leg nem támogatjuk, annak pénzügyi fe­dezetét jelenleg nem áll módunkban biztosítani" (Hóvölgyi L. KHVM 1997. május 08.)

Később, az M7-es autópálya terve­zett felújításának költségei során kalku­láltak ugyan a 8104. j elkerülő út megépítésé­vel, de a magas többletköltség miatt a többi, mintegy 83 db, az M7-es Buda­pest–Siófok közötti szakaszon jelentke­ző kiegészítő kisebb-nagyobb útépítési igénnyel együtt elvetették, és végül a ki­írt pályázatot is érvénytelennek minősí­tették a túlzottan magas költségek mi­att. Később a pénzügyi fedezet hiánya csak a szorosan vett autópálya felújítását tette lehetővé.

Ekkor már világossá vált, hogy a cso­mópontról a lehajtás Tárnok irányába csak a Halász József utcán, esetleg az Ulicska utcán át lesz lehetséges. Ezt igazolja az az összefoglaló önkormány­zati nyilatkozat is, mely 1998. szeptem­ber 24-én kelt: „A tárnoki önkormány­zat akkor járul hozzá a részleges csomó­pont építéséhez, ha a teljes csomópont engedélyezési terve készül el, valamint Budapest felé és Budapest felől a le- és felhajtást az ideiglenesen megépített út­szakaszról a település lakossága igény­be veheti. Az ideiglenes útszakasz a Ha­lász József utca folytatása ... "

Tekintettel a korábban említett, in­dulatoktól nem mentes folyamatos vitákra, kértem a KHVM tájékoztatását a 8104. jelű út tárnoki elkerülő út finanszírozásának történetével, lehetőségével kapcsolatban. A válaszlevelet szó szerint ismertetem:

 

Tisztelt Polgármester Úr!

Érdeklődésére a 8104.jelű út tárnoki elkerülő szakaszának 1997-98-ban ki­alakított elképzeléseiről a következőkben tájékoztatom.

Az M7 autópályáról a pusztazámori hulladéklerakóhoz vezető csomópont ter­vezésével egyidejűleg kézenfekvő módon merült fel a gondolat, hogy a csomópont adjon kapcsolatot az autópályára a térség települései számára is. További kézenfekvő gondolat, hogy ez a térségi úthálózat szem­pontjából úgy oldható meg legelőnyöseb­ben, ha egyúttal megépül Tárnok elkerülé­se is a 7 sz. főútig. Ez volt az oka, hogy a 2119/1997. (V. 14) Korm. határozat megje­lenése után az autópálya felújításának programját úgy igyekeztünk összeállítani, hogy abban– járulékos beruházásként – a tárnoki elkerülés is helyet kapjon. Ennek konkrét pénzügyi fedezete azonban nem volt. A 2119/1997. (V. 14.) Korm. határozat az M7 autópálya felújításának első ütemé­re, az 1998-2000. évekre, 9,1 milliárd fo­rintot biztosított, ami a teljes bekerülési költségnek maximum 1/3 részét fedezte volna. A további költségekre vonatkozóan 1999. évben kellett a kormány részére előter­jesztést készíteni. Ez volt az oka, hogy 1998. március 12-én a FKF Rt. székházában tartott megbeszélésen, a KHVM csu­pán az elkerülő út 1 + 500–2+060 km sza­kaszának megépítését helyezte kilátásba a csomópont megépítéséhez csatlakozva. (Vagyis a bányaút és a csomópont közötti, szűz terepen vezető szakaszét.) Az M7 au­tópálya felújításának éppen a műszaki tar­talom terjedelme és a fedezetbiztosítás ne­hézségei miatt bekövetkezett késedelme azonban átmenetileg ezt a lehetőséget is szertefoszlatta.

A rákötő útszakasz tervei a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. megrendelésére időközben elkészültek. A terv – felhasznál­va a bányaút területét –1,7 km teljesen új utat tartalmaz 1 híddal és 2 csomóponttal. Költsége 1999. évi áron mintegy 800 millió forintra becsülhető.

Az ismertetett körülmények miatt a tár­ca pénzügyi terveiben ez az új út még nem kapott helyet. A közeljövőben azonban folytatjuk az egyeztető tárgyalásokat, hogy mind műszakilag, mind finanszírozás te­kintetében valamennyi érintett fél számára kielégítő megoldást találjunk.

 

Udvözlettel:

Molnár László Aurél

főosztályvezető

 

 

Mindent elkövettünk annak érdeké­ben, hogy megépüljön az az útsza­kasz, amely az M7-es autópályát a sóskú­ti oldalról, a felújításra kerülő bánya­úton közelíti meg. 

2006 őszétől használjuk, 1 hidat és két körforgalmú csomópontot foglal magába. A beruházás eredményeképpen jelentős forgalomcsökkenést reméltünk a Halász utcában és a Dózsa György úton. Évek óta vártunk erre!

Írásom azzal folytatom, amivel kezd­tem. A csomópont, a lakosság nyu­galma és a környezetvédelem szem­pontjából nagyon rossz helyre került. 5 év alatt módunkban volt megta­pasztalni, mit is jelent szűk utcáinkon az átmenő forgalom. Szenvedtünk az építkezés idején, pedig csak a tárnoki oldal építéséhez szükséges anyag szállí­tását engedélyezte a hivatal útjainkon, de szenvedünk most is a személygépkocsik reggeli és délutáni áradatától és a teherforgalomtól. Nem volt és ma sincs az a tábla vagy rendőri erő, amely a nagy súlyú szállító járműveket az általunk ki­jelölt útra tudná terelni.

Állandóan foglalkoztatott az a kérdés, hogy hogyan oldhatnánk meg a fent említett problé­mákkal meg­örökölt helyzetet. Sajnos nem tudtunk mindenki számára elfogadható módon intézked­ni, hiszen az egyre nagyobb többségben levő autós társadalom a feljárót hasz­nálni akarja, különösen a közeljövőben, ha beindul Érden a Vadlúd utca csator­názása.

A tárnoki leágazáshoz 3 tonna súly­korlátozást és sebességkorlátozást kértünk azért, hogy megakadályoz­zuk a nagy teherforgalmat. Ez az in­tézkedés csak a személygépkocsi és a kisteherautó forgalmat engedélyezi.

Az M7-es autópályán tudatosan nem jeleztük Tárnok település útirányát azért, hogy csökkentsük az átmenő forgalmat.

Lehetőségünk van, akár korlátlan időtartamra is, a Tárnokra jövő gép­járműforgalom teljes megtiltására (pl. búcsú vagy egyéb falusi rendezvény idején.)

Nem engedtük meg, hogy a kör­nyező települések szemétszállító te­herautói településünkön keresztül járjanak a pusztazámori hulladékle­rakóhoz.

Rábírtuk a Fővárost, hogy a megrongált Halász József és Ulicska utcát tegye rendbe, majd borítsa le aszfaltburkolattal.

Településünk újonnan elkészített szerkezeti tervében a majdan megépülő 8104 j. út helye a Zámori-patak túloldalára került. 

A csomópont- és útépítés vonat­kozásában megemlítem a nagyobb tapasztalatokkal bíró Ausztriát. Többen meg­tettük az utat a Hegyeshalom–Bécs kö­zötti kitűnő autópályán, amelynek nyom­vonalát a tervezők és építtetők közel tíz éven át egyeztették a lakossággal. Lát­hatjuk, hogy a vita eredményeként az út, de lehajtói is, messze elkerülik a települése­ket, nem gondolva arra a néhány keres­kedőre, akiknek korábban óriási üzlet volt a bevásárló turizmus.

Dr. Gergely István

 

 


[1-1]

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre