FrissítésSúgó

tarnokiforum

2007.11.20. 16:34 -

T á r n o k i  F a l u v é d ő    és    S z é p í t ő    E g y e s ü l e t 2461 Tárnok, Fő u. 43. Telefon: (23)-387-117, e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com     Dr. Simon Mária, Tárnok nagyközség jegyzőjének Tárnok, György út 150.     Tisztelt Jegyző Asszony!   Egyesületünk 1999 óta sikeresen működik.  Céljainkat alapszabályunk rögzíti, amelyek közül egyik kiemelkedő fontosságú lakóhelyünk természeti környezetének (élővilágának és tájainak) megóvása. Községünk legnagyobb értéke a szinte karnyújtásnyira fekvő, két merőben eltérő, jellegzetes táj.  Az egyik, a Benta-patak mentén húzódó fűz- és nyárfákkal tarkított mindig üde zöld rét, a másik pedig az Öreg-hegyből és a Zapánszkyból álló Szőlőhegy, az őket elválasztó Vímollal és az érdi határ mentén húzódó Fundokliával. Az utóbbi 30-40 évben különösen a szőlőhegyi sziklagyepek pusztulása gyorsult fel  (parcellázás, illegális utak létesítése, tájidegen feketefenyővel végzett ún. kopárfásítás, betongyári hulladék és gombatrágya szétszórása, feltűnő szépségű védett növények gyűjtése, kiásása miatt), de érintetlen foltokkal még mindig találkozhatunk. Ezek az  élőilág utolsó menedékei. Kötelességünk harcolni e területek fennmaradásáért, az itt található felbecsülhetetlen természeti értékekért. Szerény eszközökkel, felvilágosító és figyelemfelkeltő írásokkal, folyamatos ellenőrzéssel, s ennek nyomán született beavatkozásokkal sikerült stabilizálnunk állapotukat, segítő partnert találva az önkormányzatban. Mindig kihangsúlyoztuk, hogy értékeink megőrzése rajtunk embereken, de elsősorban a mindenkori önkormányzaton múlik, akinek felelősen kell döntenie természeti környezetünket érintő kérdésekben is.                   Éppen ezért megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az önkormányzat nem előzte meg az utóbbi hónapokban történt visszafordíthatatlan környezetkárosítást a Szőlőhegyen, a hajdani kőbányával szemben, amelyre az aggódó lakosságtól érkező jelzések hívták fel figyelmünket. Úgy tudjuk, hogy az önkormányzat tulajdonában álló területet 1991. december 23-án nyilvánították védetté, amelynek bejegyzését 1999-ben kérte az önkormányzat a Földhivataltól. Ezen információ birtokában 2001-ben természetvédelmi táblával láttuk el.                    Megjegyezzük, hogy évekkel ezelőtt betongyári hulladékot raktak le a szélére egy sávban, megsemmisítve a védett növényritkaságokkal teli ősgyepet. Azóta értéktelen gyomok tenyésznek a gombatrágyával betakart betonkupacokon. (Tévedés tehát azon álláspont, hogy majd idővel visszaköltöznek az eredeti fajok! Ezt bizonyítja, hogy a megbolygatott részeken, pl. a sziklagyepbe telepített villanypóznák tövében már csak allergén parlagfű, fehér üröm és libatop nő.) A nyár folyamán ismét súlyos trauma érte a területet.  Parkoló létesült a szélén, kiharapva egy darabot a még érintetlen sziklagyepből is. Alapját a bánya Kökörcsin utcai oldalán kialakított lejárat kitisztításából származó betontörmelékből és gombatrágyás, nylon zsákos szemétből készítették, majd szétterítették rajta az egykor itt lerakott betonhulladék kisebb darabjait, a nagyobbakkal pedig beszegték, ezután murvával ledöngölték a terepet. Ezen a helyen végérvényesen eltűnt a sziklagyep: a beavatkozás immár visszafordíthatatlan. Mellette tekintélyes nagyságú, ősgyep is súlyosan károsodott. Hamarosan megvilágosodott előttünk a drasztikus tájrombolás indítéka. A Tárnokhírből tudtuk meg, hogy O. L.  bérbe vette a területet az önkormányzattól, majd kiderült, azon nyomban bérbe is adta egy filmkészítő társaságnak A kiépített parkolóban, ahol 1000-1500 ember fordult meg naponta, hatalmas sátrakat állítottak fel. A hetekig tartó forgatás idején több száz jármű (autóbusz, személygépkocsi, teherautó) parkolt az ősgyepen, és mérgezte, taposta a növényzetet. A szakirodalom szerint az eredeti vegetáció valószínűleg csak 20- 30 év múlva állhat helyre, ha ezután „békén” hagyják. De ki garantálja ezt ezek után?            Az elpusztított sziklagyep kialakulásához évmilliókra volt szükség, ezért csodálattal és alázattal kellene szemlélni, tisztelettel viseltetni iránta. E helyett néhány nap alatt sikerült tönkretenni egyik szép, természet alkotta tájunkat, amelyhez hasonló már csak néhány helyen található a budapesti agglomerációban. A tárnoki Szőlőhegy, a 2 millió éves Érd–Tétényi-fennsík egyik nyúlványa. Kőzetanyaga a 10-12 millió éve itt hullámzó szarmata tenger mészházas állatvilágából alakult ki. Felszínét sziklagyepek és pusztafüves lejtők alkotják, ahol számos védett növény- és állatfaj talált otthonra. A szóban forgó területen a következő védett növényfajok pusztultak el: tavaszi hérics (Adonis vernalis, eszmei értéke: 2000 Ft), apró nőszirom (Iris pumila, eszmei értéke: 5000 Ft), hangyabogáncs (Jurinea mollis, eszmei értéke: 2000 Ft), selymes boglárka (Ranunculus illyricus, eszmei értéke: 2000 Ft), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima, eszmei értéke: 5000 Ft), délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis, eszmei értéke: 5000 Ft),  árlevelű len (Linum tenuifolium, eszmei értéke: 5000 Ft), budai imola (Centaurea sadleriana, eszmei értéke: 2000 Ft), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon, eszmei értéke: 2000 Ft). Rajtuk kívül több, a védettek listáján még nem szereplő faj is eltűnt.   Jogosan merül fel bennünk a kérdés:  Hogyan történhetett meg ez a mérhetetlen károkozás egy olyan önkormányzat működésének első évében, amelynek választási programjában a következők álltak: 10. 1. Határozott szándékkal tolerancia nélkül kívánunk fellépni minden környezetkárosító tevékenységgel szemben. ” 10. 3. „Természetvédelmi figyelőszolgálat létrehozását tervezzük, az illegális fakivágások és más, természet- és környezetromboló tevékenységek megakadályozása és felderítése érdekében.” 10. 5. „Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk védett természeti értékeink háborítatlanságának, megőrzésének."                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1997. január 1-jén lépett hatályba, amely a korábbi jogszabályokon kívül számos új elemet tartalmaz. Szakít a korábban általánosnak mondható „rezervátumszemlélettel”, vagyis azzal a sajnálatos gyakorlattal, hogy a természeti értékek megőrzésének fő helyei a védett területek. E szerint minden vadon élőt (nemcsak a védetteket) mindenütt óvnunk kell. Minden olyan terület, ahol természetes vagy nem nagyon degradálódott növényzet van, értéket képvisel és védendő. A törvény részletesen szabályozza a tájvédelmet is, 8. §-a  kimondja hogy „A vadon élő szervezetek, illetve életközösségeik védelmét élőhelyükkel együtt kell biztosítani.” Tehát amennyiben a kérdéses ingatlan nem természetvédelmi terület, akkor is vonatkozik rá a fent említettek szerint a természetvédelmi törvény.   Tisztelt Jegyző Asszony!   Kérjük bejelentésünk kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét!    Szeretnénk megkapni a következő ügyiratok másolatát:  1. O. L. -sal kötött szerződést  2. A szóban forgó gyep művelési ágú terület művelési ágának megváltoztatási bejelentését az ingatlanügyi hatóságnál és a termőföld más célú hasznosítására szóló engedélyt az ingatlanügyi hatóságtól (1994. évi LV. törvény a termőföldről 41. §, illetve 46.§) 3. A parkoló létrehozásának építésügyi hatósági engedélyezését (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)   Kérjük, szíveskedjék jelen levelünket átadni Szolnoki Gábor polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak is.   Segítségét megköszönve tisztelettel: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület tagjai   Tárnok, 2007. november 7.

tarnokiforum

Előzmény | 2007.11.22. 12:13 - #2

A levél: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Dr. Simon Mária jegyző asszonynak!   T á r n o k Tisztelt Jegyző Asszony!   Elnézését kérem, hogy kérdéseimmel zavarom, mert hangsúlyozom - csak KÉRDEZEK - . Teszem ezt azért, mert a környezetemben élő lakosság körébe az utóbbi hetekben különböző mende-mondák és pletykák keringenek. Ezek tisztázása érdekében kérem segítségét és válaszait amennyiben azt érdemesíti. 2007. április hónapban a tárnoki önkormányzat képviselőtestülete a Szőlőhegyen egy vállalkozónak bérletbe adott egy területet parkoló kialakításának céljára. A bérleti díj összege - ami megjelent a Tárnokhír újságban - 100.000,- Ft/ÉV. Ugyanakkor egy pincét gombatenyésztés céljára egy tárnoki lakosnak (Erdős Ferenc) 80.000,-Ft/HÓNAP bérleti díjért adta ki.  Mindkét vállalkozó megkezdte tevékenységét a szőlőhegyi parkoló bérleti joga további albérletbe lett adva (nem tudom, hogy az eredeti bérleti szerződésben erre van-e utalás) filmkészítés céljaira, illetve a filmkészítéshez szükséges kiszolgáló személyzet (stáb, catering szolgáltatás, statisztatoborzás stb.) ellátására, fogadására. Az albérleti díj, melyet a vállalkozó kapott nem ellenőrzőtt információk szerint 50 millió forint körüli összegre rúgott.  A szőlőhegyi lakosok úgy tudják, hogy a terület természeti védettséget élvezett, amit kb. másfél hónapos itt tartózkodásuk során a filmkészítők teljesen megsemmisítettek. Nem volt ritka, hogy legalább 50 db autóbusz, 300-350 db személygépkocsi és 1000-1500 ember tartózkodott a korábban zöld, ősfüves fennsíkon. Éjjel-nappal működtettek legalább 8-10 db áramfejlesztő aggregátot, ami ontotta a diesel-gőzt és rendkívül kellemetlen hangja volt.   Kérdéseim:     Kinek az érdekeit szolgálta a fent megkötött szerződés és ezek között szerepelt-e Tárnok lakossága - szűkebb értelembe véve a szőlőhegyi lakosság - ? Az újonnan létrehozott mező-őri szolgálat milyen intézkedést tett a természetkárosítás észlelése esetén? (hiszen a gépjárművek az elcsöpögtetett  olajat,  mint a náthás ember nem tudják visszaszívni) Ön szerint történt-e bűncselekmény elkövetésének gyanúja - (Btk. 319. §, 320. §, 280. §, 281. §) ?   Tisztelt Jegyző Asszony!   Ismételten hangsúlyozom, hogy csak kérdezek, az itt élő lakosság nevében és felhatalmazásával, ha és amennyiben a felvetett kérdéseket értelmetlen csacskaságnak tekinti, úgy tekintse tárgytalannak és kérem, hogy intézkedjen hogy a www.tarnok.hu honlapon a természeti értékeink közül törlésre kerüljön a "Szőlőhegy" címszó alatt lévő ismertető, mert az teljesen megsemmisült.                   Tárnok, 2007. szeptember 30.                                                                           Tisztelettel                                                                          Dr. Tóth Tamás                                                                     szőlőhegyi lakos   Egy „belső adattovábbítás”: Gergő Légy kedves válaszold meg a levelet. A szerződéses részre majd én reagálok. Nekem küld meg a választ. Köszi: Marika   A levél írójának válasza: Kedves Jenei Kiss Gergely!   Ismeretlenül is üdvözlöm a Szőlőhegy tetejéről és ugyan úgy, mint Marika én is várom a kimerítő válaszát. Szerintem, mint elefánt a porcelán boltba úgy került hozzám Marika levele. Bízom benne, hogy ismeri a közigazgatási törvény jegyzőkre vonatkozó részét - amit én sajnos nem ismerek, csak tanítottam - és megkonzultálja Marikával. Örülök neki, hogy településünk jegyzője nem képzeli magát "mindentudónak" és nem szégyell kérdezni (problémáját tőlem is megkérdezhette volna). Elsőként javasolhatja neki, hogy használja a számítógép program helyesírás-ellenőrző programját. Én is várom válaszát.   Tisztelettel   Dr. Tóth Tamás Tárnok, Prés u. 4188.hrsz. 2461   Ui.: a lakcímet csak azért írtam le, mert problémát okozott Marikának, pedig a hiányolt adatot a Hivatal saját nyilvántartásából beszerezhette volna.   A levél írójának megjegyzései: Elolvasva a "Természet...."stb. levelet ,melyet a jegyző asszonynak küldött Gergely úr a következőket tudom borítékolni. Én a hegyi lakosok felkérésére levélben felkerestem a jegyzőnőt./ A filmes pusztítás kapcsán/ Kérdéseimre úgy adott választ, hogy azt hivatalos megkeresésnek nem tudja elfogadni, mert nem írtam rá a lakcímemet. Ez a levél a jelenleg 6.osztályos fiamnak becsületére vált volna, mert kb.3-as osztályzatot kapott volna érte nyelvtanból annyi helyesírási hibát tartalmazott. Ezt követő napon kaptam egy e-mailt egy általam ismeretlen személytől, akinek a jegyző asszony elküldte a levelet és kérte ,hogy segítsen megválaszolni. Tehát a magyar helyesírással is hadilábon álló jegyző asszony szakmai hiányosságokban is hiányt szenved és a számítógép használata sem az erőssége. Az ismeretlent kértem, hogy a válaszát nekem is küldje meg, de természetesen a mai napig nem kaptam egy sort sem. Kérdéseim röviden a követezőek voltak: A frissen létrehozott mezőőri szolgálat hány alkalommal intézkedett a filmforgatás alatt és ezeknek mi lett az eredménye? Helyesnek tartja-e és törvényesnek a jegyző asszony, hogy a képviselőtestület az évi 100 000-ft.bérleti díjért  bérbe adott területen a bérlő /nem ellenőrzött, de nem is cáfolt információk szerint 50 milliós albérleti szerződést kötött? Figyelemmel az ingatlan gazdálkodásra . Kb. ezeket kérdeztem, tekintettel arra, hogy a jegyző az önkormányzatnál a törvényesség legfőbb őre és törvénysértés gyanúja estén hivatalból köteles intézkedni.   A szerző hozzájárulásával összeállította: Szolosz

tarnokiforum

Előzmény | 2007.11.20. 16:34 - #1

T á r n o k i  F a l u v é d ő    és    S z é p í t ő    E g y e s ü l e t 2461 Tárnok, Fő u. 43. Telefon: (23)-387-117, e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com     Dr. Simon Mária, Tárnok nagyközség jegyzőjének Tárnok, György út 150.     Tisztelt Jegyző Asszony!   Egyesületünk 1999 óta sikeresen működik.  Céljainkat alapszabályunk rögzíti, amelyek közül egyik kiemelkedő fontosságú lakóhelyünk természeti környezetének (élővilágának és tájainak) megóvása. Községünk legnagyobb értéke a szinte karnyújtásnyira fekvő, két merőben eltérő, jellegzetes táj.  Az egyik, a Benta-patak mentén húzódó fűz- és nyárfákkal tarkított mindig üde zöld rét, a másik pedig az Öreg-hegyből és a Zapánszkyból álló Szőlőhegy, az őket elválasztó Vímollal és az érdi határ mentén húzódó Fundokliával. Az utóbbi 30-40 évben különösen a szőlőhegyi sziklagyepek pusztulása gyorsult fel  (parcellázás, illegális utak létesítése, tájidegen feketefenyővel végzett ún. kopárfásítás, betongyári hulladék és gombatrágya szétszórása, feltűnő szépségű védett növények gyűjtése, kiásása miatt), de érintetlen foltokkal még mindig találkozhatunk. Ezek az  élőilág utolsó menedékei. Kötelességünk harcolni e területek fennmaradásáért, az itt található felbecsülhetetlen természeti értékekért. Szerény eszközökkel, felvilágosító és figyelemfelkeltő írásokkal, folyamatos ellenőrzéssel, s ennek nyomán született beavatkozásokkal sikerült stabilizálnunk állapotukat, segítő partnert találva az önkormányzatban. Mindig kihangsúlyoztuk, hogy értékeink megőrzése rajtunk embereken, de elsősorban a mindenkori önkormányzaton múlik, akinek felelősen kell döntenie természeti környezetünket érintő kérdésekben is.                   Éppen ezért megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az önkormányzat nem előzte meg az utóbbi hónapokban történt visszafordíthatatlan környezetkárosítást a Szőlőhegyen, a hajdani kőbányával szemben, amelyre az aggódó lakosságtól érkező jelzések hívták fel figyelmünket. Úgy tudjuk, hogy az önkormányzat tulajdonában álló területet 1991. december 23-án nyilvánították védetté, amelynek bejegyzését 1999-ben kérte az önkormányzat a Földhivataltól. Ezen információ birtokában 2001-ben természetvédelmi táblával láttuk el.                    Megjegyezzük, hogy évekkel ezelőtt betongyári hulladékot raktak le a szélére egy sávban, megsemmisítve a védett növényritkaságokkal teli ősgyepet. Azóta értéktelen gyomok tenyésznek a gombatrágyával betakart betonkupacokon. (Tévedés tehát azon álláspont, hogy majd idővel visszaköltöznek az eredeti fajok! Ezt bizonyítja, hogy a megbolygatott részeken, pl. a sziklagyepbe telepített villanypóznák tövében már csak allergén parlagfű, fehér üröm és libatop nő.) A nyár folyamán ismét súlyos trauma érte a területet.  Parkoló létesült a szélén, kiharapva egy darabot a még érintetlen sziklagyepből is. Alapját a bánya Kökörcsin utcai oldalán kialakított lejárat kitisztításából származó betontörmelékből és gombatrágyás, nylon zsákos szemétből készítették, majd szétterítették rajta az egykor itt lerakott betonhulladék kisebb darabjait, a nagyobbakkal pedig beszegték, ezután murvával ledöngölték a terepet. Ezen a helyen végérvényesen eltűnt a sziklagyep: a beavatkozás immár visszafordíthatatlan. Mellette tekintélyes nagyságú, ősgyep is súlyosan károsodott. Hamarosan megvilágosodott előttünk a drasztikus tájrombolás indítéka. A Tárnokhírből tudtuk meg, hogy O. L.  bérbe vette a területet az önkormányzattól, majd kiderült, azon nyomban bérbe is adta egy filmkészítő társaságnak A kiépített parkolóban, ahol 1000-1500 ember fordult meg naponta, hatalmas sátrakat állítottak fel. A hetekig tartó forgatás idején több száz jármű (autóbusz, személygépkocsi, teherautó) parkolt az ősgyepen, és mérgezte, taposta a növényzetet. A szakirodalom szerint az eredeti vegetáció valószínűleg csak 20- 30 év múlva állhat helyre, ha ezután „békén” hagyják. De ki garantálja ezt ezek után?            Az elpusztított sziklagyep kialakulásához évmilliókra volt szükség, ezért csodálattal és alázattal kellene szemlélni, tisztelettel viseltetni iránta. E helyett néhány nap alatt sikerült tönkretenni egyik szép, természet alkotta tájunkat, amelyhez hasonló már csak néhány helyen található a budapesti agglomerációban. A tárnoki Szőlőhegy, a 2 millió éves Érd–Tétényi-fennsík egyik nyúlványa. Kőzetanyaga a 10-12 millió éve itt hullámzó szarmata tenger mészházas állatvilágából alakult ki. Felszínét sziklagyepek és pusztafüves lejtők alkotják, ahol számos védett növény- és állatfaj talált otthonra. A szóban forgó területen a következő védett növényfajok pusztultak el: tavaszi hérics (Adonis vernalis, eszmei értéke: 2000 Ft), apró nőszirom (Iris pumila, eszmei értéke: 5000 Ft), hangyabogáncs (Jurinea mollis, eszmei értéke: 2000 Ft), selymes boglárka (Ranunculus illyricus, eszmei értéke: 2000 Ft), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima, eszmei értéke: 5000 Ft), délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis, eszmei értéke: 5000 Ft),  árlevelű len (Linum tenuifolium, eszmei értéke: 5000 Ft), budai imola (Centaurea sadleriana, eszmei értéke: 2000 Ft), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon, eszmei értéke: 2000 Ft). Rajtuk kívül több, a védettek listáján még nem szereplő faj is eltűnt.   Jogosan merül fel bennünk a kérdés:  Hogyan történhetett meg ez a mérhetetlen károkozás egy olyan önkormányzat működésének első évében, amelynek választási programjában a következők álltak: 10. 1. Határozott szándékkal tolerancia nélkül kívánunk fellépni minden környezetkárosító tevékenységgel szemben. ” 10. 3. „Természetvédelmi figyelőszolgálat létrehozását tervezzük, az illegális fakivágások és más, természet- és környezetromboló tevékenységek megakadályozása és felderítése érdekében.” 10. 5. „Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk védett természeti értékeink háborítatlanságának, megőrzésének."                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1997. január 1-jén lépett hatályba, amely a korábbi jogszabályokon kívül számos új elemet tartalmaz. Szakít a korábban általánosnak mondható „rezervátumszemlélettel”, vagyis azzal a sajnálatos gyakorlattal, hogy a természeti értékek megőrzésének fő helyei a védett területek. E szerint minden vadon élőt (nemcsak a védetteket) mindenütt óvnunk kell. Minden olyan terület, ahol természetes vagy nem nagyon degradálódott növényzet van, értéket képvisel és védendő. A törvény részletesen szabályozza a tájvédelmet is, 8. §-a  kimondja hogy „A vadon élő szervezetek, illetve életközösségeik védelmét élőhelyükkel együtt kell biztosítani.” Tehát amennyiben a kérdéses ingatlan nem természetvédelmi terület, akkor is vonatkozik rá a fent említettek szerint a természetvédelmi törvény.   Tisztelt Jegyző Asszony!   Kérjük bejelentésünk kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét!    Szeretnénk megkapni a következő ügyiratok másolatát:  1. O. L. -sal kötött szerződést  2. A szóban forgó gyep művelési ágú terület művelési ágának megváltoztatási bejelentését az ingatlanügyi hatóságnál és a termőföld más célú hasznosítására szóló engedélyt az ingatlanügyi hatóságtól (1994. évi LV. törvény a termőföldről 41. §, illetve 46.§) 3. A parkoló létrehozásának építésügyi hatósági engedélyezését (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)   Kérjük, szíveskedjék jelen levelünket átadni Szolnoki Gábor polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak is.   Segítségét megköszönve tisztelettel: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület tagjai   Tárnok, 2007. november 7.

[2-1]